B Academy
A fősodorbeli játékok mellett igyekszünk a PC Dome-on időről időre különleges figyelmet fordítani a rétegjátékokra is, melyeket általában elhanyagol a magyar videojátékos média. Ezért rendszeresen számolunk be a Matrix Games hardcore taktikai játékairól is. Így kaptuk ezt a gyöngyszemet is. A Battlefield Academy egy alkalmi háborús játék. Azaz míg a legtöbb komoly stratégiai játék órákat és komoly összpontosítást igényel, addig ezt könnyedén játszhatjuk egy negyedóráig is, ha épp csak ennyi időnk van. Persze vigyázni kell vele, mert a könnyed játékmenet sokszor ugyanúgy órákra lebilincsel, mint komolyabb társai.
A játék ötlete egy BBC sorozathoz készült flash alkalmazásból indult. A brit tévé egyik hadtörténeti dokumentumfilm-sorozatát reklámozta ezzel a kis, böngészőből játszható játékkal. Amely azonban meglepően nagy sikert aratott: már az indulás napján több tízezren játszottak vele. Innen jött az ötlet a fejlesztő Slitherine csapatnak, hogy van még igény körökre osztott taktikai játékokra. Ezért vágott bele a – hasonló nevű, de komolyabb, 3D-s – második világháborús témájú Battlefield Academy fejlesztésébe.
Fő céljuk a könnyű és alkalmi játszhatóság volt. Nem akartak versenyre kelni a komolyabb háborús játékokkal, sem elcsábítani azok megszállott törzsközönségét. Sőt, inkább új wargamerek toborzását szolgáló játékot akartak: megnyerni azokat a játékosokat, akik eddig csak komolytalan, klikkelgetős stratégiákkal játszottak, vagy épp azzal sem. Ezért a grafikát – bár elég szép lett – inkább viccesre tervezték, a kezelést pedig egyszerűre. Azonban nagyon odafigyeltek a realitásra, amire már a flashes elődje is épült. Emiatt szervezték be John Buckley professzort a Wolverhamptoni Egyetem hadtörténeti professzorát, aki szabadidejében maga is nagy wargamer.
A játékmenet sokban hasonlít a régi Panzer Generalhoz, azaz különböző egységeket (Tigriseket, Stuartokat, utászokat, aknavetősöket stb.) tologathatunk a térképen és adhatunk nekik különböző tűzparancsokat. Majd ha végeztünk, akkor az ellenfél jön, tehát körökre osztott. Azonban – ellentétben a többi tucatjátékkal – az egységeknek nincs "ereje", nincs zöld csík az egységek fölött, amiből lassan szedegethetjük le az "életet", majd ha elfogy, az egység megsemmisül. Ezzel szemben – pont úgy, mint a valósághű stratégiai játékokban – az egységek rendes sérülésmodellel rendelkeznek. Egyetlen jól irányzott találat is végezhet egy ellenséges egységgel, míg máskor ugyanabban a helyzetben rengeteg lövéstől sem lesz semmi baja, ha lecsúszik róla vagy mellé trafálunk. Hasonló profi módon valósították meg a különböző irányokból szerezhető sérülést. Nem mindegy, hogy elölről vagy hátulról találunk el egy tankot.
A Battlefield Academy kezelése nagyon egyszerű. Nem bonyolították túl a parancskészletet, de azért elég sok lehetőségünk van, hogy ne laposodjon el hamar a játékmenet: lefogó tüzet adhatunk olyan helyekre, ahol nem látjuk – de sejtjük – az ellenséget. Rajtaütést hajthatunk végre. Direkt aknavető tüzet használhatunk, de térképen kívüli támogatást is igénybe vehetünk: légitámadásokat és tüzérségi csapást. Egységeink a harc során fejlődnek, ezzel plusz képességeket szereznek. Gyalogosoknál ilyen például a mesterlövés, ágyúknál pedig a célzott lövés.
A játék menüje, a küldetések előtti eligazítás képregény stílusban készült. Ez jó értelemben komolytalanította el az alapbenyomást a játékról és ráadásként megadja az alaphangulatot egy könnyed játékhoz. Ez a grafikai stílus pedig a 3D-s harctéren is megmarad. Ha triggerelünk valamilyen eseményt (egy ellentámadást, vagy utánpótlás érkezik), képregényfigurák jelentik be nekünk a történést. Amikor pedig eltalálunk egy ellenséget vagy megfutamodásra késztetjük, egy olyan felirat jelenik meg felettük, mint amiket a képregényekben látni. Szintén ezt a könnyed stílust vitték be az egységek lemodellezésébe is. Hiszen tankjaink elvesztik eredeti arányukat és viccesen torz alakot öltenek. (Nekem speciel nagyon bejön egy ilyen összenyomott Panther. Van is itthon egy hasonló stílusú, kivágós Abrams harckocsim is.)
forrás és folytatás: pcdome
Tárhely, domain, webtárhely
Sokszor teszik fel nekem ezt a kérdést az ügyfeleim. Laikusok számára kézenfekvő a kérdés, hogy minek fizessek egy olyan szolgáltatásért amit ingyen is megkaphatok? Hiszen már itthon is rengeteg cég található amely ingyen biztosít tárhelyet oldalunknak. Igaz ha náluk helyezzük el weboldalunkat annak címsorában sokszor felfedezhető a cég urlje is (p.: www.freeweb.hu/akarmi). Hasonló a helyzet az internetszolgáltatók által, az előfizetéshez adott tárhelyekkel. Látszólag minden rendben velük, ezt a kis "apró" eltérést leszámítva.
Nos kérem ez az eltérés nem is annyira apró és még van mellette számtalan egyéb is amit kívülről nem lát az ember. Hát lássuk csak miért fizessünk inkább a domain címért:
Amit az interneten igy, kapunk ingyen az nem a miénk. A szolgáltató bármikor csődbehet, lehúzhatja a rolót, és oda a weboldalunk. Nem mehetünk panasszal senkihez.
A fentihez kapcsolódóan... A honlapok megítélése keresők részéről nagyban függ attól, hogy egy domain mennyi idős, mennyien hivatkoznak rá. Ez egyébként a keresőoptimalizálás egyik alapja is, minnel több link mutasson az oldalunkra! Gondoljunk bele, évek munkája veszhet kárba azzal, hogy a szolgáltató elveszi tőlünk a webcímünket.
Egy ingyenes felületen elhelyezett honlapnak rossz üzenete van. Igen negatív benyomást kelt a látogatóban az, ha egy cég pár ezer forintot sajnál kiadni erre. Valamint az ingyenes tárhelyen elhelyezett honlapokban SOKKAL kevésbé bíznak meg a látogatók, mivel egy ilyen tárhelyet bárki pillanatok alatt összeklikkelhet magának. (Ez alól kivételt képeznek a blogok. A blogokon olvasható infókat a netezők könnyeben megemésztik és elfogadják mint egy marketingrizsát. Emiatt is trend a cégek körében mostanában a blogolás.) Aztán ott van a rossz szomszédság. Nem túl jó benyomást kelt az emberben ha hasonló domainen, fellelhető 10-20 sexportál, jópár kalóz szoftverek letöltését segítő website stb. Ilyen társaságból indulva akarjuk építeni cégünk arculatát, imázsát? A tárhely az a dolog amin nem érdemes spórólni. Ugyanilyen a domain is.
Egy fizetős tárhelyszolgáltatónál, ügyfélszolgálatosok és szakemberek hada áll készenlétben, hogy megoldják az esetlegesen felmerülő problémákat, amire egy ingyenes tárhely esetében nem számíthatunk.
Én mindenkinek csak azt tudom tanácsolni, hogy fontolja meg a fentieket. 5-6 ezer forintos éves díj mellett már viszonylag nagy tárhelyet kaphatunk és ez a befeketett pénz sokszorosan megtérül egy honlap esetében. A honlapkészítés során sokszor ez a legkisebb kiadás.
Keresőoptimalizálás a honlapkészítés első fázisában?
A jó honlap keresőoptimalizálása már a tervezés szakaszában elkezdődik. Mert maga a keresőoptimalizálás akkor lesz igazán hatékony, ha megteremtettük hozzá a megfelelő környezetet. Ezért jó ha a keresőoptimalizálás szempontjait a design kialakításakor szem előtt tartjuk. De mik azok a szempontok amiket tervezéskor és a site build figyelembe kell vennünk?
Szöveges menü
A szöveges menü nagyban megkönnyíti az oldal átjárhatóságát és mellesleg fontos kulcsszót is hordozhatnak. A menü lehetőleg minél feljebb helyezkedjen el az oldalon. Felejtsük el a képelemekből vagy flashből álló menüket.
Build során a menüt <li>-s felsorolásként használjuk.
Szabványos szöveges címsorok
Sok oldalon látni olyat, hogy az oldalcímek képként vannak kitéve, mert így lehet használni szép, nem szabványos betűtípusokat. Alapvetően hibás hozzáállás mivel a keresők nem tudják olvasni a képeken lévő szöveget. Ezzel jelentősen rontjuk a keresőoptimalizálás hatékonyságát.
Build során, használjuk a h-tageket, a címsorok megjelenítésére
Intro, 1 képből álló nyitó oldal stb.
Felejtsük el őket. Egy honlap legfontosabb oldala keresőoptimalizálási szempontból a nyitó oldal. Ha azt haszontalan tartalommal töltjük meg szintén bevittünk egy mélyütést a keresőoptimalizálásnak.
Megfelelő mennyiségű tartalom a nyitóoldalon
Mint fent is írtam keresőoptimalizálási szempontból ez a legfontosabb oldalunk. A megfelelő mennyiségű tartalom megjelenítésére tervezzük a nyitó oldalt ne csak egy 1-2 mondatos beköszöntőhöz.
Lábléc
Olyan láblécet tervezzünk az oldalnak, amiben megismétlődik a főmenü, hogy az oldal átjárhatósága még jobb legyen. Ha a menü tartalmazza a fontosabb kulcsszavak egyikét mégjobb, mert megismételhetjük azt ezzel növelve annak sűrűségét.
Teszteld a honlapod!
Köztudott tény, hogy a honlapokat a böngészők eltérő módon jelenítik meg. "Szerencsére" rengeteg böngésző van a piacon, így ennek esélye igen nagy. Viszont ami tényleg szerencse, hogy csak pár böngésző terjedt el csak úgy, hogy komolyan számolni kell vele. Amiket a legtöbben használnak az a Internet Explorer (és verziói), Firefox, Opera, Chrome. Ha ezekben a böngészőkben jól jelenik meg az oldalunk már jók vagyunk.
A kérdés csak az miként tudjuk meg, hogy az egyes böngészők, hogy jelenítik meg az oldalunkat? Kézenfekvő megoldás lenne, minden böngészőt feltelepíteni a gépünkre, csakhogy egy böngészőből csak egy verzió lehet fent. És mint tudjuk egy böngésző verziói között is lehetnek eltérések megjelenítésben.
Erre nyújt megoldást a browsershots.org weboldal ahol elég csak össze klikkelnünk mely böngészőkön és operációs rendszereken szeretnénk megnézni honlapunkat és pár perc múlva megkapjuk az ezekről készült screenshotot.
A szolgáltatás ingyenesen is használható, de ekkor korlátozva van a naponta elkészíthető screenshotok száma, viszont arra, hogy megnézzük minden rendben van-e így is jó.
Google sitemap
A google sitemap remélem már sokak számára ismert, de akik számára még nem álljon itt egy post.
Tehát a sitemap nem más mint a honlapunk oldalainak felsorolása egy xml file-ba, ami arra szolgál, hogy a keresők botjai ezt olvasva könnyebben és gyorsabban feltérképezhessék az oldalunkat. Alap esetben linkekről linkekre vándorolva teszik meg, így egy ilyen listát adva nekik megkönnyíthetjük a dolgukat aminek az előnye számunkra az, hogy hamarabb kerül indexálásra az odlalunk előbb kerülnek be az új oldalak és a változtatások a keresőbe.
A "klasszikus" sitemap egy xml file ami kb. így néz ki:
<urlset xmlns="http://www.sitemaps.org/schemas/sitemap/0.9"><url>
<loc>http://www.pixelinnovation.hu/index.html</loc>
<lastmod>2008-11-17</lastmod>
<changefreq>weekly</changefreq>
<priority>1</priority>
</url>
Az egyes elemek
<urlset xmlns="http://www.sitemaps.org/schemas/sitemap/0.9">
A "header" a verziószámmal illetve karakterkódolással
<url>
Itt kezdődik az oldal, illetve az url-t leíró blokk.
<loc>http://www.url.hu/index.html</loc>
Az neve, teljes elérési útvonallal (tehát kell elé a http:// !)
<lastmod>2008-11-17</lastmod>
Az utolsó módosítás dátuma, vagyis amikor az oldal frissült
<changefreq>weekly</changefreq>
Milyen gyakran változik az adott oldal. Ennek értékei:
always(folyamatosan),hourly(óránként),daily(naponta),weekly(hetente), </span>monthly(havonta),<yearly(évente),(soha). Gyakorlatilag ez mondja meg a botnak, milyen sűrűn látogassa az oldalt. Persze ez csak javaslat számára amit felülírhat a szabad kapacitása függvényében. Érdemes a valós értékkel kitölteni ezt a mezőt, mert a gyakori bot látogatás terheli a szervert ezáltal lassítja az oldalunk letöltését.
<priority>1</priority>
Fontosság. 0-1-ig tört számokkal (pl.: 0.3) priorizálhatjuk az adott oldalt mi mennyire tartjuk fontosnak. Ez is a feltérképezési sűrűséget befolyásoló tényező többek között.
Nagyjából így épül fel egy xml amit akár mi is megírhatunk kézzel. Viszont ha sok oldalból álló honlapunk van célszerű egy erre készített programot használni. Erre több alkalmazás is létezik én a GSiteCrawler-t ajánlom, ingyenes és talán az egyik legjobb program. A googleban keresve megtalálhatjátok.
Ha elkészült a sitemap-unk, a google webmaster toolsban feltölthetjük, de ez már egy másik post témája lesz.
